A gázkazán fogalmak rendszerezve

gázkazán

Gázkazán: turbo, kombi, kondenzációs

Ha valaha is kellett hirtelen olyan dologba vágni a fejszéd, amihez vajmi keveset értesz, minden bizonnyal átérzed, mire gondolok, amikor ezeket a rejtélyes fogalmakat sorolom. Mind kazán, sőt mi több, mind gázkazán. Az ember azonban, amikor először kénytelen kazánt vásárolni, általában nem kiművelt ismerője a szakmának, sőt, alkalmasint városlakóból vedlett át és még annyira se tudja, eszik-e vagy isszák, mint egy családi házban felnőtt ember, aki néha legalább át kellett állítson rajta valamit és tudja, hogy mit keressen a műszaki helységben.

Sok panellakóval találkoztam már, akik naívan azt hitték, a radiátorból jön a hő. Hát végeredményben így van, de azért a radiátorba is valahonnan jön a hő, az a cső pedig egy idő után gázkazán készülékben végződik. Úgyhogy eljutunk oda, hogy vásárolni kéne, akár felújítás, akár régi készülék cseréje végett, szükségünk van rá, hogy magunkra szedjünk némi tudást. Mik is a legalapvetőbbek?

Mit jelent, ha a gázkazán turbós?

Ehhez evezzünk vissza gondolatban egy ötven-hatvan évet, mikor a gázkazán már kellően elterjedt volt, ellenben nem olyan korszerű, mint manapság. Az alap persze máig nem változott, a készülék gázt éget el, a felszabaduló hőenergiát pedig közvetítő közeg – általában fűtővíz – szállítja el avagy tárolja. Eddig szép és jó, de az égéshez mi is kell? Gyulladási hőmérséklet, az adott, éghető anyag, az is, és kell bizony oxigén is.

Manapság a készülékek már külön kéménykürtőn keresztül szippantják magukba a kinti levegőt és külön is távozik az égéstermék. Ezeket nevezzük zárt égésterű gázkazán készülékeknek. Akkor pedig ki lehet találni, hogy mi takar a nyílt égésterű. Bizony, hogy azt. Ezek a régi kazánok simán ugyanazt a levegőt használták, mint ami a szobában volt. Egyszerűen elszippantották azt, amit az ember is belélegzett. Arra már akkor is gondoltak, hogy az égésterméket külön kéményen vezessék el, mégis ez a módszer veszélyes.

Bizonyos esetekben – például visszafúj a kéménybe a szél – az égéstermékek visszafelé távoznak. A nyílt égésterű gázkazán termékek legfőbb veszélye a szén monoxid mérgezés. Ennek érdekében fejlesztették ki a zárt égésterű, azaz a turbós kazánokat. Ezek használata mellett már sokkal kisebb a szivárgás lehetősége.

És ha a gázkazán kondenzációs?

A Ventil oldalán is feltérképezhető kondenzációs gázkazánok ismét a technika fejlődésével jöttek létre. A turbós készülékek kifejlesztésével ellentétben itt nem a biztonság volt a motiváló erő, hanem a hatékonyság növelése. A megfigyelés eredetileg a korrodálás miértjének feltérképezésével került előtérbe. Ugyanis a folyamatosan alkalmazott kazánoknál a kivezető kürtők gyakran rozsdásodnak, korrodálnak. A kérdés csak az, hogyan? Nem szorult hosszas kutatásra a felfedezés, hogy ahol rozsda van, ott víz is van. Ez annak köszönhető, hogy a távozó égéstermék jelentősen lehűl, mire kijut a gázkazán rendszeréből.

Ez persze relatív, hiszen még ilyenkor is könnyedén negyven ötven fokos, de a gázkazán belsejében tomboló százhoz képest valóban alacsony. Ez pedig azt jelenti, hogy a harmatpontot elérve, víz fog kicsapódni a gőzből. Ez egyfelől rongálja a kéménykürtőt, másfelől azonban elpocsékolt energiát jelent. A kicsapódás során ugyanis szintén energia szabadul fel és ez hagyományos kazán esetében elillan a kéményen át.

A kondenzációs technika zsenialitása, hogy ezt az égésterméket nem azonnal enged a levegőbe, hanem távozása előtt még „kicsapatják” és annak hőjét is kinyerik. Ez nem akkora ördöngösség, mint aminek hangzik, egyszerűen hagyni kell keringeni még egy kicsit azt az égésterméket a visszatérő, hideg fűtővízzel telt csövek körül. Ez a technika leginkább olyan helyzetekben tud érvényesülni, ahol a visszatérő fűtővíz kellően lehűl olyan negyven, ötven fokra. Ez általában olyan otthonokban jellemző, ahol nagy felületű hőleadó egység, mint például padlófűtés található. Nem beszélve arról, hogy energiát spórolunk, kvázi ugyanannyi gáz fűtőértékével több fűtővizet állítunk elő, azt is a kondenzációs gázkazán technikájának javára írhatjuk, hogy az otthonunkból távozó égéstermék sokkal kevésbé terheli a környezetet.

és a kombi gázkazán?

Ez talán a legkönnyebben elmagyarázható, úgyhogy ha az előző kettőt már abszolváltad, akkor ez sem okoz majd nehézséget. A gázkazán elsődleges célja természetesen, hogy hőt termeljen, de ha belegondolunk, a hőnek a felhasználása ránk van bízva. Nyilván adódhat ilyen olyan technikai akadály, de valójában csak a fantáziánk gátol bennünket.

Az egyik leggyakoribb mód természetesen a ház fűtése, és éppen ezért ez is marad az elsődleges feladata. Azonban megoldató az is, hogy ne csak a fűtést, de a használati-melegvíz ellátást is a gázkazán biztosítsa. Annak a technikai lépésnek, hogy a bojlert kazán váltsa ki volt egy apró előfeltétele, mégpedig az, hogy a víz, amivel mosakszunk, ne ugyanaz legyen, mint amivel a radiátort fűtjük. Ez azonban egyszerűen megoldható, a használati meleg víz tartályában csövekben kering a fűtővíz, így a csőváz közvetítésével állítja elő a zuhanyvizet. Ha sok használjuk egyszerre, érdemes lehet egy puffertartályon is elgondolkodni.

Navigation