Hogyan fűt a radiátor?

radiátor-háttér1

Melyik is a radiátor?

Persze, persze, mindenki tudja, hogy néz ki egy radiátor és hol található. Ott van a szobában, a folyosón, a fal mellett, általában egy ablak alatt. Fehérre van festve és rá szoktunk ülni, ha mi nem, akkor legalábbis a macska. Szép és jó, de ennél azért kicsit többet is el lehet mondani róluk. Példának okáért, hogy a fűtőtest nem ugyanaz a dolog. Ugyanis a fűtőtestnek saját hőtermelő egysége van. Általában elektromos fűtőtesteket használunk, vagy kis légkeverőket, ezek azok, amiket az ember csak bedug a konnektorba és a saját kis fűtőszálának hála már termeli is a kis aranyos a meleget.

Ezzel szemben a radiátor maga nem termel hőt, csak leadja. Na de akkor mégis miért meleg? A kérdés jogos, de pofonegyszerű, a készülékek rendszerbe kötve kapcsolódnak egy nagyobb hőtermelő egységhez, általában kazánhoz. Ez a kazán aztán lehet egy családi pincéjében, vagy lehet a távfűtési rendszer végén valahol, a lényeg, hogy a hozzá kapcsolt szivattyú keringteti a vizet, amely jelen esetben hőközvetítőként vesz részt a folyamatban és eljuttatja egészen az otthonokig.

radiátor-kép1

A radiátor víztelenítése

Ahhoz, hogy a radiátor hatékonyan működjön, több tényező egyszerre kell teljesüljön. Ennek az az oka, hogy egy nagy rendszerben létezik, és hiába működik a készülék tökéletesen, ha teszemazt a kazán elromlott: meleg nem lesz. Úgyhogy az egyik elsődleges szempont, hogy a készülékbe áramoltatott csőrendszerben csak víz legyen, ne legyen a rendszer „levegős”. Ez azért okoz problémát, mert a levegő hőközvetítése teljesen más, mint a vízé. Így, ha levegős a rendszer, ott jobban terjed a meleg, ahol a víz tart és „megakad” ott, ahol a légbuborék.

A radiátor légtelenítése valójában ennek a légbuboréknak a kiengedése. Úgy tudjuk tetten érni a légbuborékot, hogy évente egyszer, a fűtésszezon kezdetén végigtapogatjuk a készülékeket. Ha az egyiknek az alja meleg, a teteje viszont hideg, ott gyanús, hogy légbuborékot találunk. A megoldás azonban házilag is könnyen kivitelezhető.

Szükségünk lesz egy légtelenítő kulcsra, száraz rongyokra és egy kis edényre. Minden radiátor oldalán találunk egy csapot, ahol leengedhetjük őket, ezt kell a kulcs segítségével kinyitni. Ha sziszegő hangot hallunk, épp a levegő távozik. Máskülönben egyenletes csobogás fogad minket – és ezért is készültünk az edénnyel. Ha már elhallgatott a sziszegés, el is zárhatjuk a csapot, küldetésünk sikerrel járt. Végezetül törölgessük szárazra a készüléket, nehogy kikezdje a rozsda.

A radiátor hatékonysága

A Ventil csapat tapasztalatai szerint a radiátor akkor melegít legjobban, ha minél nagyobb felülete van a benne felgyűlt hőt leadni. Ezért is van, hogy a készülék olyan sok vékony lemezből áll – amik mellesleg remekül gyűjtik a port – vagy a régi masszívabb darabok is bordázatos kialakítással büszkélkednek. Általában ablak alá helyezik el őket, pár centivel a föld fölé és az ablak alá. Ennek egyszerű oka van, ott a legalkalmasabb a hideg-meleg áramlás kihasználásával a szoba levegőjét felmelegíteni.

Ez egy jól kidolgozott terv, csak éppenséggel számos alkalommal gátoljuk a megvalósulását. Ugyanis imádjuk csökkenteni a radiátor felületét. Zoknit szárítunk rajta, elé húzzuk a kanapét, a függönyt, rápakoljuk a növényeket, és még sorolhatnám. Nem feltétlenül a szoba éke, de tény és való, a radiátor akkor teszi nekünk a legnagyobb szolgálatot, ha hagyjuk szépen békén. Sőt. Ha a mögötte húzódó falra hővisszaverő papírt helyezünk, az a meleg sem vész el, ami egyébként „csak” a falakat melegítené.

Ugyanezt a felületet csökkenti az is, ha a készülék túlontúl koszos, érdemes évi egyszer lemosni egy kicsit. Ugyanakkor tegyünk róla, hogy a radiátor rendesen megszáradjon! Sajnos nem egy darab van, amely érzékeny a rozsdára.

radiátor-kép2

Hogyan spórolj a radiátor fűtésen

Említettem, hogy a radiátor készülékek egy rendszert képeznek. A hőforrás felőli strangon sorba kötve várják a meleg vizet. Minden készülék alján megtaláljuk a bemenő és a kimenő ágat is. Érdemes a fűtésszezon kezdetekor ellenőrizni a kimenő ágakat, meglepő dolgokat tapasztalhatunk olykor. Ugyanis ha már az első radiátor esetén teljesen nyitva áll a visszafolyató csap, jó eséllyel meleg vizet küldünk vissza már a legelején. Annak sok értelme pedig nincs. A legideálisabb beállítás az, ha az utolsó készüléknél már teljesen nyitva van a csap, az elsőnél csak éppen hogy és ez fokozatosan változik, ahogy egyiktől a másik felé haladunk a soron.

Sokat segíthet még, ha párologtatunk. Amúgy is hajlamos a téli fűtés túlontúl szárazzá tenni otthonunk levegőjét, a magunk örömére is szolgál, ha párologtatunk. Azonban jót tesz ez az általános hőérzetünknek is, melegebbnek érezzük a szobát, ha magasabb benne a páratartalom. Ezt elérhetjük párologtatókkal, de a leghatékonyabb, ha szobanövényeket tartunk. Ugyancsak sokat segít a hőmérséklet megtartásában a sötétítés. Ezzel a trükkel sokszor nyáron is élünk, amikor nappal lehúzzuk a redőnyt, hogy ne melegítsen jobban a Nap, mint muszáj. Télen ezt fordítva tudjuk alkalmazni: estére húzzuk be a függönyt: ne hűljön jobban a lakás, mint muszáj.

Navigation