Külföldön vezetni sokszor izgalmas és jó élmény, de egy koccanás vagy komolyabb ütközés pillanatok alatt tönkreteheti az utazásunkat. Ilyenkor más szabályok, más nyelv és ismeretlen rutinok között kell higgadtan intézkedni. Ha előre tudjuk, mi a sorrend, kisebb eséllyel csúszunk bele olyan hibákba, amelyek később az ügyintézést is megnehezítik. A legjobb, ha van a fejünkben egy rövid, egyszerűen követhető forgatókönyv, amit stresszhelyzetben is elő tudunk venni.
Biztonság és nyugalom a helyszínen
Bármelyik országban történik is a baleset, az első lépés mindig a biztonság. Húzódjunk le úgy, hogy ne veszélyeztessünk másokat, kapcsoljuk be a vészvillogót, vegyük fel a láthatósági mellényt, majd tegyük ki az elakadásjelző háromszöget a helyi előírások szerint. Ha van sérült, azonnal hívjunk mentőt, és amennyire lehet, maradjunk a helyszín biztosításánál, hogy ne alakuljon ki újabb veszélyhelyzet.
A pánik gyakran rossz döntéseket szül. Tipikus hiba, hogy sietve félreállunk úgy, hogy közben eltűnnek a nyomok, vagy épp ellenkezőleg, veszélyes helyen hagyjuk az autónkat, mert félünk bármihez nyúlni. Ha nincs személyi sérülés és a járművek mozgásképesek, általában ésszerű a forgalom elől biztonságos helyre húzódni, majd pár gyors fotóval rögzíteni a körülményeket.
Dokumentálás és adatcsere, hogy később se vesszünk el
A helyszíni adminisztráció látszólag apróság, mégis ezen múlik, mennyire lesz áttekinthető a későbbi kárügy. Egy baleset külföldön könnyen hozhat olyan helyzetet, hogy idegen nyelven kell elintézni az adatcserét, ezért különösen fontos a pontos dokumentálás. Ilyenkor érdemes módszeresen végigmenni azon, mi kerüljön papírra és képre.
Fotózzunk több szögből: látszódjon az autók helyzete, a sérülések, a rendszámok, az útburkolati jelek és táblák, valamint a kereszteződés vagy sávkiosztás. Jó hír, hogy a modern okostelefonok a képekhez (mobilinternet mellett) jellemzően automatikusan rögzítik a készítés dátumát, időpontját, sőt sok esetben a helyszínt is, így a fotók később is hasznos bizonyítékok lehetnek. A tanúk nevét és elérhetőségét is írjuk fel, mert később már nehéz lesz felkeresni őket.
Az adatcsere során gyakori hiba, hogy valaki csak egy telefonszámot jegyez fel, vagy nem ellenőrzi a dokumentumokat. Rögzítsük a másik fél nevét, címét, a jármű adatait, a biztosító nevét és a kötvényszámot, és készítsünk fotót a forgalmiról és a biztosítási iratokról, ha elérhetők. A közös baleseti bejelentő kitöltése sokat segít, de ha nincs kéznél, akkor is érdemes röviden, tárgyszerűen leírni a történteket, és mindkét fél aláírásával ellátni.
Rendőrség, nyelvi helyzetek és a félreértések elkerülése
Nem minden balesethez kell rendőrt hívni, de vannak helyzetek, amikor érdemes jegyzőkönyvet kérni. Ha sérülés történt, a felek vitatják a felelősséget, a másik fél nem együttműködő, vagy nem egyértelműek a körülmények, a rendőrségi jelenlét sok mindent tisztázhat. Ugyanez igaz akkor is, ha a jármű nem mozgásképes, vagy nagyobb anyagi kár látszik.
Nyelvi nehézségnél az a cél, hogy ne mondjunk olyat, amit később félre lehet érteni. A túl gyors bocsánatkérés vagy egy rosszul megfogalmazott mondat is tűnhet felelősségvállalásnak, ezért maradjunk a tényeknél. Ha nem értünk egyet egy ponttal, inkább jelezzük, hogy vitatott, vagy kérjük a pontosítást.
Vitatott helyzetben segíthet egy egyszerű rajz, amelyen jelöljük a haladási irányokat, a sávokat és az ütközés pontját. A cél az, hogy a jegyzőkönyv és a saját anyagunk ugyanazt a történetet támassza alá, és ne maradjon benne értelmezési rés.
A leggyakoribb utólagos buktatók az ügyintézésben
A helyszín után sokan azt hiszik, a nehezén túl vannak, pedig a kárügyintézés ekkor indul. Tipikus hiba, hogy a fotókat nem mentjük le, a papírokat szétszórjuk, vagy napokig halogatjuk a bejelentést. Érdemes egy mappába összerakni mindent: bejelentő, jegyzőkönyv, számlák, vontatásról vagy javításról szóló dokumentumok, tanúadatok. Ugyanígy tegyük el a bérautóval, szállással vagy hazautazással kapcsolatos papírokat is, mert ezekről később könnyen kérhetnek igazolást.
Hasznos az is, ha frissen rögzítjük a saját emlékeinket. Egy rövid, dátummal ellátott jegyzet segít, ha később kérdések merülnek fel. Ilyenkor nem a részletgazdag fogalmazás számít, hanem az, hogy mikor, hol, milyen körülmények között és milyen manőver során történt az ütközés.
Sok félreértés abból adódik, hogy nem tisztázzuk, milyen ország eljárásrendje szerint fut az ügy. A felelősség megállapítása, a javítás módja és a kárkifizetés üteme eltérhet. Ha erre számítunk, és a dokumentumaink rendezettek, az ügyintézés jóval kiszámíthatóbbá válik.