Hihetetlen, de hazánkban akadnak olyan falvak, ahol csupán néhány ember él. Ezek a kis lélekszámú települések gyakran eldugott helyeken, dombok között, vagy nehezen megközelíthető erdei utakon bújnak meg, mégis fontos részei Magyarország térképének és történelmének. A nagyvárosi nyüzsgésből kiszakadva egyre többen keresik az ilyen helyeket, mások pedig épp ellenkezőleg: elhagyják őket. Nézzük meg közelebbről, milyen is az élet Magyarország legkisebb falvaiban.
Remeteszőlős Magyarország legkisebb területű települése. Iborfia pedig a legkisebb lakosságszámú település.
Mi számít „legkisebb” településnek?
A „legkisebb” szó önmagában többféle értelmezést is hordozhat, ha településekről van szó. Nézzük, mi alapján határozható meg egy település nagysága.
- Jogilag Magyarországon minden olyan közigazgatási egység, amely önálló önkormányzattal rendelkezik, településnek számít. Ide tartoznak a városok, falvak és községek is – függetlenül attól, hogy hányan laknak ott.
- A lakosságszám a leggyakrabban használt mutató, amikor a „legkisebb településekről” beszélünk. Ez mutatja meg, hány állandó lakója van egy adott helységnek.
- Bár a területnagyság is mérhető, nem ez a döntő szempont. Vannak olyan falvak, amelyek hatalmas, ritkán lakott külterülettel rendelkeznek, de összesen csak pár tucat ember él bennük.
Tehát a legtöbb összeállításban, így ebben a cikkben is, a lakónépesség alapján rangsoroljuk a településeket.
A legkisebb települések listája (2023-as adatok alapján)
Magyarországon több olyan falu is található, ahol alig néhány ember él. A KSH adatai szerint a legkisebbek listáján rendszeresen visszatérő szereplők vannak, akik évek óta a rangsor alján maradnak.
Top 10 legkisebb magyar falu lakónépesség szerint:
| Település neve | Megye | Lakosságszám (2023) |
|---|---|---|
| Iborfia | Zala | 9 fő |
| Tornakápolna | Borsod-Abaúj-Zemplén | 11 fő |
| Megyer | Veszprém | 12 fő |
| Pusztaszentlászló | Zala | 14 fő |
| Feked | Baranya | 15 fő |
| Kékkút | Veszprém | 16 fő |
| Répáshuta | Borsod-Abaúj-Zemplén | 18 fő |
| Csikóstőttős | Tolna | 20 fő |
| Zalaújlak | Zala | 21 fő |
| Pálmajor | Somogy | 23 fő |
Kiemelt példa: Iborfia
Iborfia évek óta tartja a címet, mint hazánk legkisebb lélekszámú települése. A zalai dombok között megbúvó kis falu 9 állandó lakossal bír, ahol a csend az úr. A községnek van polgármestere, saját önkormányzata, de bolt, iskola vagy posta már rég nincs.
Remeteszőlős Magyarország legkisebb területű települése, nem pedig a legkisebb lakosságszámú. A község területe mindössze 2,89 km², ami a legkisebb az országban . Azonban lakossága meghaladja az 1000 főt, és évről évre növekszik .
Hogyan élnek ezekben a falvakban?
Az apró falvakban élők mindennapjai sok szempontból különböznek attól, amit a városiak megszoktak. A komfortszint alacsonyabb, de az élet tempója is más.
- Infrastruktúra hiánya: Sok kis falu nem rendelkezik közvilágítással, vezetékes gázzal vagy épp stabil internetkapcsolattal.
- Közlekedés: A tömegközlekedés minimális vagy nem létezik. A lakók gyakran saját autóval járnak be a legközelebbi városba, ami sokszor 20-30 km-re van.
- Intézmények: Iskola, orvosi rendelő, posta vagy bolt nincs a legtöbb ilyen településen. A legközelebbi szolgáltatásokért utazni kell.
- Közösségi élet: A lakók gyakran jól ismerik egymást, de az elöregedő lakosság és az új beköltözők hiánya miatt sok helyen megszűnt a közösségi összetartás.
A Dívány riportjaiban többen is meséltek arról, milyen magányos vagy épp békés tud lenni az élet egy ilyen településen. Egy idős hölgy így fogalmazott: „Itt már csak a madarak csicsergését hallom reggelente, de nekem ez így jó.”
Miért ürülnek ki a magyar falvak?
A falvak elnéptelenedése nem új jelenség, de az elmúlt évtizedekben különösen felgyorsult. Több ok is áll a háttérben:
- Elvándorlás: A fiatalok nagy része tanulás vagy munka miatt a városokba költözik, és ritkán tér vissza.
- Idősödő lakosság: A kistelepüléseken élők átlagéletkora folyamatosan nő, az elhalálozások pedig nem pótolhatók új beköltözőkkel.
- Munkahelyek hiánya: A gazdasági tevékenység minimális ezekben a falvakban, ami nem vonzó a fiatal családok számára.
- Szolgáltatások visszaszorulása: Minél kevesebb lakó van, annál kevésbé éri meg fenntartani egy boltot, orvosi rendelőt vagy iskolát.
Ez a tendencia nemcsak a legkisebb falvakat érinti, hanem sok közepes méretű települést is – különösen a keleti és déli országrészekben.
Van-e jövője ezeknek a falvaknak?
Bár sokan temetik a kis falvakat, akadnak pozitív példák is, ahol az újraéledés jelei mutatkoznak. Az állam és a civilek is próbálnak tenni valamit.
- Vidékfejlesztési programok: A kormány több programmal is támogatja a vidéki életet – például a „Magyar Falu Program” keretében utak, óvodák, faluházak újulnak meg.
- Falusi CSOK: Ez a támogatás kifejezetten a kis településeken lakó vagy oda költözni vágyó családokat célozza.
- Újrabenépesítési törekvések: Egyes falvak kreatív megoldásokkal próbálják vonzóvá tenni magukat – például olcsó házakkal, közösségi eseményekkel vagy épp ökoturizmus fejlesztésével.
- Távmunka és digitális nomádok: A járvány óta egyre többen fedezik fel a nyugodt vidéki élet előnyeit. A stabil internet elérhetősége kulcskérdés lehet ebben a folyamatban.
Természetesen ezek a kezdeményezések csak akkor lehetnek tartósan sikeresek, ha a helyi közösségek is aktívan részt vesznek bennük.
Mire érdemes emlékezni?
Magyarország legkisebb települései nem csupán számok a statisztikában. Minden egyes falu saját történettel, kultúrával, értékekkel rendelkezik – akkor is, ha már csak pár ember lakja. Bár az urbanizáció megállíthatatlan folyamatnak tűnik, ezek a települések olyan értékeket hordoznak, amelyeket érdemes megőrizni és újraértelmezni. Az elnéptelenedés nem feltétlenül végzet, hanem lehetőség is lehet egy újrakezdésre – akár egy más életforma felfedezésére.